2011. július 14., csütörtök

Szatinai gyümölcsök


Annak ellenére, hogy ritkán látogatunk el a kertünkbe, a kert mégiscsak megajándékoz bennünket időről időre...
Tavasszal szép virágokkal (birs és orgona):

Aztán cseresznye - lenne - de azt mind nekiadjuk a madaraknak, hadd erősödjenek. Van egy harkálypárunk is fiókával, ők is szeretik. Gondoltuk teszünk a fára cd lemezeket, hogy a nap villanásai elkergessék a seregélyeket, akik teljesen lecsupaszítják a fát... De meggondoltuk magunkat - milyen dolog így várni a vendégeket :)
Szóval a következő a ribizli:


 A ribizli gyümölcsét leszárazom, egy tálcára rendezem és megfagyasztom. Egy kis vaníliafagyival isteni!
(Később a tálcáról beleteszem egy műanyag dobozba, és ezután már nem fagynak össze a szemek szép gurulós lesz...)

S máris jön a meggy. Egy kb. 10 éve félig kidőlt meggyfa ontja (hol több, hol kevesebb - idén kevesebb...) gyümölcsét.


A meggyből leginkább lekvár készül, de egy kis részét aszaltam is. A szára teának, a magja "babzsáktöltésre" való. A magokat magozás után meg kell mosni, majd kiterítve megszárítani és felhasználásig egy befőttes üvegben, vagy papírzacskóban pihentetni.







S máris elértünk a barackig!
A barack nem a ház mellett terem hanem egy nagy kertben ahová egy gyönyörű horón (keskeny mélyút) jutunk el. A "másik" kert teljesen a természet oltalmára van bízva már vagy 20 éve. Ezen a bartackfán kívül csak olyasmi van, ami magától kelt ki, vagy vadvirág, vagy gyógynövény  tehát: fű-fa-bokor... A kilátás innen csodálatos:


És itt a fa, ami alatt természetesen kaszálni kell...


Íme a nagyon szép, régi fajta, kásás állagú igazán lekvárnak való sárgabarack:


Erről a fáról 7 nagy kosár barack került le, és még vagy három van fenn a fán aminek érnie kell.
Még néhány kép a feldolgozás kezdeteiről:
A rázott barackot alaposan ki kell válogatni...


Készül a lekvár, és dunsztolódik a felezett barackbefőtt:


További képek a kamrakész finomságokról egy pár nap múlva...